Alaptörténete
Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a XII. századra
vezethetők vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a
XVIII-XIX. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei
öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában
kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s
elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem
a II. világháború
után keletkezett, hanem az Edo kori Japán(az 1800-as évek egy olyan
kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik
nagy ukiyo-e
festőművészének, Hokusai Katsushikának köszönhetően került először
köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokusai
manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán. A kifejezés jelentése
szószerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat" de mostanra
a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve. A szó két
kanjiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze
ilyeténképpen: 漫画, hiragana átírata まん(man)が(ga), katakana
írásrendszerben pedíg マンガ. Az első írásjegy önálló jelentéssel
szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem
szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló
olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűenえ "e" a beszélt nyelvben.
Érdekességképpen megemlíthető, hogy egyik elődje elnevezésében, az
ukiyo-e olvasatában is megfigyelhető az "-e" végződés, jelentése
majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy egész másmilyen kanjival
írják: 浮(uki)世(yo)絵(e)
Formai sajátosságai, elterjedése
Minthogy a japán írás
jobbról balra és fentről lefelé halad, a mangákat is ilyen formában
rajzolják, ami problémákat okozott, ha nem is a fordításnál, de a
kötetté formálásnál és piaci terjesztésnél leginkább, mivel a japán
szerzők közül sokan nem járultak hozzá, hogy a munkáikat a nyugati
szemlélet és szokások érdekében módosítsák, s az eredeti irány
felettébb szokatlan volt az európai és amerikai olvasóközönségnek.
Ettől függetlenül a más nyelvű változatok többsége ma is ilyen formában
jelenik meg.
Jelenünk Japánjában a legnagyobb példányszámában kiadott írásos
média kétségkívül a manga. Méretük és hosszuk igen eltérő lehet,
telefonkönyeket szégyenben hagyó és 200 odlalas mellényzseb méretű
kiadványok között széles skálán mozoghat. Ez persze nem jelenti azt,
hogy mangát kizárólag kötetekbe foglalva, újságárusnál, szaküzletekben
vásárolhat a keresgélő. Jelentéktelen, kicsi és hatalmas presztízsű
manga folyóiratok is közölnek arra érdemesnek talált sorozatokat, heti
és havi rendszerességgel. A jelenlegi trendek szerint a manga divat
kétségkívüli meghatározója és tótumfaktuma a Weekly Shonen Jump, amely
az évek során olyan szimbolikus művek népszerűsödését segítette elő,
mint a Rurouni Kenshin, Saint Seiya, Hikaru No Go, Naruto, One Piece
vagy éppen a Dragon Ball,
hogy csak a közismertebbeket említsük. Borzalmasan népszerű iparággá
nőtte ki magát a manga, mostanra majdnem lehetetlenné vált a nagy
műgonddal elkészített mangák elválasztása a közönséges szeméttől, olyan
hatalmas a kínálat.
Ahhoz, hogy valami manga legyen, mégcsak nem is feltétlenül muszáj,
hogy története, vagy nagyszemü karakterei legyenek. A japán alaposság
ékes példája a számtalan, műszaki, háztartási, fogyasztási és egyéb
cikkeken megjelenő primitív, funkcionális setsumei
(magyarázó) manga, ami néhány kockás képsor segítségével átfogó
magyarázatot ad arról, hogyan is kell használni az adott porszívót,
mikrohullámú sütőt vagy zacskós rament. Ez is egy használata a
képregény-stílusnak, művészi ambíciók nélkül, pusztán a praktikusság és
az egyértelműség jegyében.
Számtalan olyan jellegzetessége van a japán képregénynek, amely
eleddig ismeretlen volt más tájakon, viszont igen gyorsan bekerült a
köztudatba. Olyan vázlatosan egyszerű megoldásokról van itt szó,
amelyekkel találkozva meglehetősen gyorsan beazonosítható, hogy az
adott mű japán-e, azt imitálja, vagy egyik sem.
Fajtái
- world manga: A manga stílusú, de nem japán származású képregényeket nevezik így. Szokásos elnevezése még a global manga is.
- yon-koma: Négykockás képregény, általában csattanóval a végén. Japánban a négy kocka függőlegesen van elhelyezve.
- scanlation: Rajongók által lefordított és beszkennelt mangák. A
kifejezés az angol scan és translation szavak összeolvadásából
keletkezett.
|